Nahát pontosan ez az.
Mármint azt nem tudom, hogy ötmilliószor durvább arcok-e mint bárki, de hogy pontosan ez jellemzi a magyar közízlést, az fix.
Osztom azt a véleményt, hogy ha valamiről negatív véleménye van az embernek, azt ne ossza meg, mert senki nem kíváncsi rá. A negatív vélemény-nyílvánítás, kommentelgetés, kinyilatkoztatás vezet oda, ahol jelenleg tartunk.
Tudom, hogy egy ideologizált világ, amiben én szeretnék élni, de azt hiszem, máshogy nem tudnánk változtatni a jelenlegi helyzeten.Lehet, hogy egy ideologizált gondolatmenet, de ha hiszünk az egyszerűen nagyszerű elvének, akkor miért nem látjuk a fától az erdőt?
Namindegy, most nem is ez a lényeg.
Hanem hogy évekig éltem ennek a negativ életfelfogásnak a kereszttüzében. Amikor mindent megtettem azért, hogy ne hasonlítgassanak az elődömhöz és ezért sem próbáltam meg semmilyen módon hasonlítani rá a zenekarban, amiben játszottam.Pontosan tisztában voltam az ő tehetségével és vagyok a mai napig, nagyon tisztelem és kedvelem őt. 2008-ban életem legjobb szigetes koncertjét köszönhetem NEKI, kiemelten neki, mert ő tette felejthetetlenné.
Egy évvel később pedig fanatikus rajongóból kerültem az Ő helyére, de nem a szerepébe.
Ettől függetlenül évről-évre azt kellett észrevennem néhány kommentben, hogy mindenki hozzá hasonlítgat, " ez csak egy diáklány, soha nem fogja tudni úgy előadni ezt a dalt, blablabla.."
Úgy éreztem én mindent megtettem a siker érdekében, mindent beleadtam a színpadon, rendesen készültem a fellépésekre és imádtam játszani, a közönség pedig szintén imádott, mert lett egy teljesen más hangulat a színpadon, mint amit a zenekartól megszoktak és tomboltak rá ezerrel.
Mindig izgatottan néztem, hogyan kúszik fel egy videó nézettsége youtube-on vagy hány lájk érkezik a facebookon a képekre, ezért vágtak mindig taccsra az olyan jellegű kommentek, amelyek hasonlítgattak, negatív hangvételűek voltak, direkt közzé akarták tenni, hogy az illető szerint - akivel persze személyesen soha nem ismertük egymást - nekem mit kéne hogy csinálom és én miért nem vagyok jó.
Félre ne értsétek, a negatív vélemény nem egyenlő a kritikával. Ha valaki meg tudja határozni, hogy mi az, amin javítani kell annak érdekében, hogy jobb legyél és a fejlődésed érdekében mondja ezt, nem pedig azért, hogy fájdalmat okozzon, azzal nincsen semmi gond. Különben sosem lépnénk egyről a kettőre, egy (vagy szerencsés esetben több ) mester mindenkinek kell, egy szülő, egy jó tanár, egy jófej főnök, vagy egy tapasztalt, idősebb barát, kolléga, de azt már persze nem tartogatták ezek a kommentek, hogy szerintük hogyan tudnék fejlődni és milyen irányba látnák szívesen, ha haladnék ( leginkább lefele a színpadról :D ), de néhány ilyen komment után elhatároztam, hogy fog a fene aggodalmaskodni ilyeneken, amíg a közönségtől más visszajelzést kapok.
Jelenleg a Voice és X-faktor körül folyó köpködés az, ami elgondolkodtatott ezzel kapcsolatban. Az emberek fröcsögnek, hogy mert ezek nem igazi tehetségek.
Kezdjük ott, hogy nekem nincs TV-m, de bele szoktam nézni utólag neten a performanszokba.
Én sokukat ismerem, egy énekiskolába jártam velük, tehetséges embereknek tartom őket, akik előtt nagy jövő áll, de nem feltétlenül állnak készen egy ilyen jellegű megmérettetésre.
Sajnos rossz húzás volt ezt az utat választani és elmenni egy tehetségkutatóra, ahol - mivel fiatalokról van szó - nagyon meg fogják sínyleni ezt a magyar mentalitású "annak-kommentelek-aki-ma-a-legszarabb-volt-höhöhöhö" nézőközönséget.
A legfurább mégis, hogy meglepve tapasztaltam, hogy nem csak a laikusok, hanem a zenész ismerősök is képesek ezen fennakadni.
Ők nem tartják sokra a tehetségkutatókban elindult versenyzőket, nem tartják őket "IGAZI ZENÉSZEKNEK", amivel egyáltalán nem értek egyet.
Szerintem rengeteg igazi tehetséget ismertünk meg az első néhány évadban, ott van Tóth Vera, Gabi vagy Rúzsa Magdi és most is találunk olyanokat, akik lehet, hogy egyértelmüvé teszik a show végkimenetelét, de örüljünk inkább annak, hogy büszkék lehetünk valakire ilyen téren is.
Nálunk inkább az a nagyobb baj, hogy a külföldi müsorokkal szemben minőségi romlást vélek felfedezni az idő múlásával párhuzamosan, már elfáradtak a szerkesztők, beérik kevesebbel is, nem kutatnak gőzerővel az igazi győztes-figurák után.Már olyanokat tovább engednek, akin még a laikusok is hallják, hogy nem feltétlenül valók egy TEHETSÉGKUTATÓ műsorba, de ettől függetlenül mindenki, aki ki mer állni a kamerák kereszttüzébe, az már érdemel egy pirospontot az én véleményem szerint.
Visszatérve a zenész ismerősökre, vagy így, vagy úgy, de ezek az ifjú titánok előbb-utóbb bekerültek volna a zenei színtérre, függetlenül ettől a műsortól. Ha hihetünk annak, hogy megrendezett az egész történet, akkor megélhetés szempontjából még mindig azt mondom, hogy drukkoljunk annak, aki megfelelt az elvárásoknak és belefért ebbe a keretbe, maradjon meg olyannak, amilyen, vagy igyekezzen fejlődni, de semmiképpen ne olyan irányba, amerre a média terelgeti. Ha hű tud magához maradni valaki mindamellett a felhajtás mellett, ami körülveszi, akkor jó irányba halad.
Szomorú emellett, hogy ez a borúlátás a mindennapi életben is visszaköszön.
Sokszor elfelejtjük, hogy örülnünk kell a mások sikerének és boldogságának, mert amit mi adunk, azt kapjuk vissza.
Egyikőnknek sem esik jól, ha valaki totál ismeretlenül ítélkezik felette, én például képes voltam a barátom ölében zokogni itthon, amikor az irodában kisebb botrányba fulladt, hogy a recepcióról elemeltem két TAMPONT (pedig amugy ez kurvára viccesen hangzik :D ) mert azt hittem, hogy közös tulajdon, mire kiderült, hogy az egyel emelettel feljebbi csajok dobják össze rá minden hónapban a pénzt és tolvaj népséggé avanzsáltak, pedig csak egy kis ártatlan mit sem sejtő kisgyerek vagyok.Mentek a körímélek, röpködtek a sértegetések..két tampon miatt.
Szóval mondhatjuk, hogy véresen komolyan vették az ügyet.
Ettől függetlenül ilyen helyzetekben is érvényes a kölcsön kenyér. Lehet utálni egymást a semmiért, de én azt mondom, sosem lehet tudni, mikor mész ezeknek az embereknek az utcájába, ezért óvatosnak kell lenni..meg alapból. Neveljük már ki magunkból a rosszindulatot!
Jóéjt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése